Sokat gondolkoztam arról, hogy érdekel e valakit a téma. Rájöttem, hogy végig blogolni egy autó építését biztos baromság, mert mi van ha elkészül. Aztán rájössz, sosem készül el. Alapvetően Ő egy W123 Mercedes. Se több se kevesebb. Igazi DINNYÉS. 240D, 1.000.000 kilométert futott. Van neve is, CAFka. Régen érett bennem a gondolat, hogy meg kéne menteni egyet. Mégiscsak első autóm volt a 23as. Álmodoztam sokat egy szép 280CE-ről de sosem léptem. Ellenben a CAFka. Nem merek számokat mondani, de sok évvel ezelőtt került hozzánk, egy a maga 25 évéből legalább 12-4et nálunk húzott le. És nem elég hogy édesapámék "Vásároztak" vele (Ruha kereskedelem, szezonális piacokon leginkább farmer, bele sem merek gondolni milyen összsúllyal) még megnyert engem is, mint elsőautós ficsóóórt. Aztán elment. Apróért eladtuk. Majd csodák csodájára februárban csörgött a telefon. Az új tulaj volt, hogy eladná. Édesapám hív. Gyors döntés. KELL!! 3 napra rá már hazajött. Borzasztó volt. Egy ép elem nem maradt rajta, se belseje, se bódé se semmi. Megsajnáltam. Megmentem. Sajnos az elején, lakatolás előtt, lakatolás közben nem készült róla kép. már nagyon bánom, de egy barátom unszolására, sosem késő leblogolom ahogy soha nem készül el.  Ő CAFka:nem a mobilommal, de az legalább mindig nálam van :)

Igen, lefújva semmi alkatrésszel. Nah, innen indulunk, probálok sűrűbben posztolni mint szerelni, és akkor haladunk :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.